A Mindent megvilágító fénycsepp nagytantrája

Ismertető

„E Mindent megvilágító fénycsepp című tantrát a Tanító azért nyilatkoztatta ki, hogy tisztázza az összes tantra, tanítóbeszéd és lényegi utasítás jelentését, s eloszlassa követői tudatlanságának sötétségét. Ez az a tanítás, melynek segítségével át lehet kelni a szamszára óceánján, ki lehet oldani a gyötrelmek csomóját, fel lehet számolni az elme kétségeit, meg lehet törni a születések ördögi körét, meg lehet alapozódni a buddha tudatában, rá lehet lelni a szabadság ösvényére, meg lehet érteni a tanítóbeszédeket, fel lehet fogni a titkos utasításokat, és helyre lehet tenni a nyolc irányzatot.”

Vadzsrapáni  (Mindent megvilágító Fénycsepp, 97. fejezet)

A Nyingmapa rend Tantrikus Gyűjteményében, a Nyingma Gyübumban található dzogcsen szövegek a hagyomány szerint magától az Ősbuddhától, Ádibuddhától erednek, akit hol Szamantabhadrának (Teljességgel Jónak), hol Vadzsradharának (Vadzsra Hordozónak) neveznek. Tőle a tanítás első lépésben Vadzsrapánira, a tantrikus tanítások őrzőjére, a Titkok Mesterére szállt, majd rajta keresztül Garab Dordzsére, az első emberi dzogcsen tanítóra hagyományozódott. Garab Dordzse szülőföldjén, Oddijánában gyűjtötte össze a dzogcsen kinyilatkoztatások „nyolcvannégyezer versszakát” (vagyis teljességét), majd tanítványára, Mandzsusrímitrára bízta azokat, aki három csoportra: a tudat, a tér és a titkos utasítások sorozatára (sems sde, klong sde, man ngag sde) osztotta őket. Mandzsusrímitra ezután Sríszimhának, a tantrikus jóginak, ő pedig egy tibeti szerzetesnek, Vairócsanának adta tovább a Teljes Tökéletesség tanítását, aki Oddijánából hazatérve tibetire fordította a szövegeket. Mindez az i.sz. 8-9. század fordulóján történt. A következő évszázadokban a tibeti mesterek egymást követő nemzedékei főleg szóban adták át egymásnak a tanítást, míg végül a 14. században összegyűjtötték és írásba foglalták a dzogcsen tantrákat.

Vadzsradhara kijelentése szerint a Mindent megvilágító fénycsepp nagytantrája (Thig le kun gsal chen po’i rgyud) az összes dzogcsen tantra kulcsa („az összes szöveg-hagyomány foglalata, az összes lényegi utasítás központi magva”), mivel ez tartalmazza a tantrákban szereplő kifejezések pontos magyarázatát. A „fénycsepp” (thig le, bindu) a dzogcsenben a mindent megvilágító Jelenlét metaforája, melynek fényében az összes tantrikus tanítás értelme megvilágosodik. A Mindent megvilágító fénycsepp nagy tantrája ennek a Jelenlétnek a megtestesülése, szóban és írásban való megnyilvánulása. A szokványos tantrákkal ellentétben, melyeket gyakorolni kell, ennek puszta olvasása is elegendő (tib. klags pas chog pa).

Mindez elegendő ok arra, hogy a Tantrát lefordítsuk a mai magyar dzogcsen jógik és jóginik számára. A fordítónak ezen kívül külön haszon, hogy a szöveg tisztázza a dzogcsen (és egyéb tantrikus) fogalmak jelentését, hiszen ennek eredménye más szövegek fordításában is felhasználható. Az, hogy ezeknek mind magyarul, mind más nyelveken olyan sokféle fordítása született, pont ezeknek az alapvető fogalmaknak a tisztázatlanságára utal. A Mindent megvilágító fénycsepp nagy tantrája lehetőséget ad arra, hogy a dzogcsen kulcsfogalmak fordítását végre tudományos alapokra helyezzük.

Saját ismerkedésem a Minden megvilágító fénycsepp nagy tantrájával akkor kezdődött, amikor mesteremmel, Keith Dowman-nel, az Alapvető természetünk kincsesháza (avagy a Végtelen tér) című dzogcsen szöveg fordításán dolgoztam. Már akkor feltűntek nekünk azok a csodás, sokatmondó szemelvények, melyeket Longcsenpa ebből a tantrából idéz. Mesterem kérésére ekkoriban vázoltam fel a mű első angol nyelvű fordítását, melynek felhasználásával ő végül elkészítette a saját, Everything Is Light: The Circle of Total Illumination című mesterművét.

A Tantra magyar fordítását 2017 októberében kezdtem el közzétenni e weboldalon.

Köszönet Lázár Ervinnek, a FB Dzogcsen Fórum adminisztrátorának, aki lehetővé tette, hogy készülő munkámat a Fórumon meghirdessem, és támogatásokat gyűjtsek rá!

Köszönet fő támogatóimnak: az Illúzióromboló Könyvtárnak, Lázár Ervinnek, Lombos Antalnak, Tendzin Thondrupnak és a többieknek!

A Tantra összesen 97 fejezetből áll. Az eddig elkészült fejezetek tartalomjegyzéke:

  1. Bevezető
  2. A forrás nagyszabású megnyilvánulása
  3. A forrás jelentésének magyarázata
  4. A forrás megnyilvánulásának hasonlatai
  5. A forrás természetes állapotára vonatkozó kifejezések meghatározása
  6. A jelentudatosság rövid bemutatása
  7. A jelentudatosságra utaló kifejezések
  8. A jelenlét kristálytiszta teremtőerői
  9. A teremtőerőre vonatkozó kifejezések
  10. A teremtőerő rövid bemutatása
  11. Ékítmény és játszadozás
  12. Az ékítménnyel és a játszadozással kapcsolatos kifejezések összefoglalása
  13. Az ékítmény és a játszadozás hasonlatai
  14. Arról, hogy a hiteles forrás mentes a téves látszatoktól, s hogy a megtévesztődés a minőségek megnyilvánulásából fakad
  15. Miért és mikor következik be a megtévesztődés
  16. A megtévesztődés feltételei, valamint a tárggyal kapcsolatos megtévesztődés és a szilárd test létrejötte a középső világkorszakban
  17. Az érzőlények kialakulása
  18. Az érzőlények tapasztalatai az utolsó világkorszakban
  19. Az öt elem rövid bemutatása
  20. Az elemek sajátosságai, felmerülése és elenyészése
  21. A három világkorszak
  22. Az együttérzés két formateste
  23. A bölcsességtestek megjelenése
  24. A lakóhelyükről és a trónusaikról
  25. A trónusok jelentése
  26. A buddha-nemzetségek csoportmandalái
  27. A gyönyörűségtestre vonatkozó kifejezések felsorolása
  28. Az öt nemzetség buddha-párjainak jelképrendszere
  29. A gyönyörűségtestű buddhák kíséretének jelképrendszere
  30. A megjelenéstestek világra jövetele
  31. A három buddhatest fajtái
  32. A három buddhatestre vonatkozó kifejezések
  33. A buddhaság rövid meghatározása
  34. A három buddhatest buddhaságának és magasztosságának magyarázata
  35. Miképp szolgálja a megjelenéstest a lények javát
  36. A nyolcféle irányzat tételrendszere
  37. A nyolcféle irányzat szemlélődései
  38. A nyolcféle irányzat tevékenységei
  39. Az egyes irányzatok célkitűzései
  40. A Teljes Tökéletesség szemlélete
  41. Szemlélődés és nem-szemlélődés
  42. A szemlélődés módszere
  43. Rövid tanítás a tevékenységről
  44. Az igazi végeredmény
  45. Az irányzat fogalmának rövid magyarázata
  46. A szemlélet jelentése
  47. A szemlélődés jelentésének magyarázata
  48. A nemszemlélődés jelentésének magyarázata
  49. A tevékenység rövid bemutatása
  50. A végeredmény jelentésének magyarázata
  51. Az egyes irányzatok elnevezésének magyarázata
  52. A kilenc buddhista irányzat hierarchiája
  53. A magasrendűség jelentése
  54. Az atijóga öt nagyszerűsége
  55. Eltévelyedések és elhomályosulások
  56. Az eltévelyedés és elhomályosulás jelentése
  57. További kérdések
  58. Az öt eszményi feltétel
  59. Az öt eszményi feltétel jelentősége
  60. A becses tanítás kifejtése
  61. A tantra meghatározása
  62. Rövid tanítás a tantrák tartozékairól és a felhatalmazásról
  63. A hatalom jelentésének összefoglalása
  64. A fogadalom
  65. A fogadalom jelentése
  66. A mandala
  67. Az erőfeszítés nélküli munkálkodás
  68. A felajánlás és a jóga
  69. A mantra és a mudrá
  70. Közeledés és megvalósítás
  71. Az átadás öt alapelve
  72. Az átadás jelentésének magyarázata
  73. A titkos utasítások öt alapelve
  74. A titkos utasítás jelentésének magyarázata
  75. A tizenöt szint
  76. A szint jelentésének magyarázata
  77. Az öt ösvény
  78. Az ösvény jelentésének rövid magyarázata
  79. A tíz önfelülmúló mint végeredmény
  80. Az önfelülmúlók jelentése
  81. A három burok
  82. A megnyilvánulások jelentésének megvilágítása
  83. A megtestesülés négy szakasza
  84. A négy bardó
  85. A tudat és a jelentudatosság megkülönböztetése
  86. A négy szembesítés
  87. A felszabadulás rövid jellemzése és a jelek leírása
  88. Bővebben a felszabadulásról
  89. A szabadság és az együttérzés jelentése
  90. Hasonlatok áttekintése és magyarázata

Az első tíz fejezet fordítása itt olvasható.

Az eddig elkészült fejezetek fordítása minimum közép támogatásért megvásárolható (PDF formátumban, megadott e-mail címre)

Utoljára frissítve: 2019.08.03.

[wp_paypal_payment]

Vásárlásoddal a Minden megvilágító fénycsepp nagytantrája további fejezeteinek magyarra fordítását támogatod.

A hátralévő fejezetekben a Tantra többek között az alábbi témákkal foglalkozik:  megszabadulás, nirvána, szemek (mindentudás).

Köszönöm, hogy elolvastad ezt az ismertetőt, és kérlek, Te is járulj hozzá adományaiddal a Mindent megvilágító fénycsepp nagy tantrája teljes magyar fordításának elkészítéséhez és megjelentetéséhez!

[wp_paypal_payment]

Köszönettel:

Agócs Tamás, fordító

2018. január 23.

 

A mindent megvilágító fénycsepp 1-10. fejezet

Radikális dzogcsen tantra

Szanszkrit nyelven: Tilaka-sarvakala-mahātantra-nāma
Tibeti nyelven: Thig le kun gsal chen po’i rgyud
Magyar nyelven: A mindent megvilágító fénycsepp nagy vezérfonala
Tiszteletadás

Hódolat a Dicsőséges Mindentudónak!

1. Bevezető

A Világhegy tetején, a harminchárom isten palotájában, a Teljes Győzelem Fellegvárában, Indra, az istenek fejedelme, tanácskozást tartott a körülötte lévő istenekkel, és titkos utasítást adott nekik a félistenek támadásának visszaverésére:

ADHAMKÁRÁ BUDDHA DHARMÁ PRASZARA DUPA ÁPAJA Á

E beszédet magam hallottam. A Magasztos Mahávadzsradhara — az eredeti egyszerűség Hatalmas Vadzsratartója, kinek buddhateste a tiszta tudatfolytonosság betetőződése — éppen a Kristálytiszta Lótuszligetben, a Négykapujú Isteni Kastélyban tartózkodott, melyet a Hold és Nap díszít, s mely a jelentudatosság belső fényétől ragyog. Mahávadzsradhara, a természetes jelenlét, ott trónolt egy fehéren tündöklő lótuszülésen, a jelentudatosság mérhetetlen kastélyának legbelső termében, körülötte a buddha-tudat, a tapasztalástest ötféle jelentudatosságból álló kíséretével; az akadálytalan buddha-beszéd, az ötféle gyönyörűségtest kíséretével; valamint a hat létforma bölcseivel,[note]A hat létformában megjelenő buddhák: Indrasakra, az istenek bölcse, Vémacsitra, a félistenek bölcse, Sákjaszimha, az emberek bölcse, Szthiraszimha, az állatok bölcse, Dzsválamukha, a sóvár kísértetek bölcse, és Dharmarádzsa, a poklok bölcse[/note] a megjelenéstest kíséretével együtt. Vele volt még a jelentudatosság öt égjáró-nője: Purna, a Megbékítő; Dühödtképű Vadzsra, Egyetlen Taréjdísz, Koponyafüzéres Hullaevő Belső Mészáros és Szélszárnyú Keresztvadzsra is. Jelen volt továbbá az utasításokért folyamodó Vadzsrapáni, és az azokat lejegyző Garab Dordzse is.

Élükön Vadzsrapánival, a Titkok Mesterével, a gyülekezet háromszor kerülte meg a Magasztost, majd elhelyezkedett előtte. Ekkor Vadzsrapáni így szólt:

— Ó, Magasztos Vadzsradhara! Buddha-tudatod nyolcszögű mandalájában megrezzent az akadálytalan jelentudatosság lélegzete, s buddha-beszéded nyolcszirmú lótuszmandalájából, nyelveden az ötféle jelentudatossággal, jelképes tantrák egész sorát árasztottad ki. Kérlek, adj nekünk most egy nyelvi lámpást, mely aranyfényét e tantrák végső értelmére veti; kulcsot, mellyel azok megfejthetők; egy mindent megvilágító magyarázatot, melyet elolvasva a kíséretedet alkotó közösség és későbbi követőid is felfoghatják azok igazi értelmét!

A Magasztos így szólt:

— Íme, a titkos utasítás, az egyetlen kulcs, amely nyitja az összes kincstárat:

TANTRA SZADU PRASZARA KALA

— Ó, Vadzsrapáni, teljes kíséreteddel együtt ismerd fel a fül valódi természetét, és figyelj! Most, a jelen gyülekezet és a későbbi követők kedvéért, előadom az összes tantra kulcsát, a buddhista irányzatokra vonatkozó titkos utasítást, az összes szöveghagyomány foglalatát, az összes titkos utasítás lényegi magvát, a Mindent megvilágító hatalmas fénycseppet, melyben elmagyarázom a tantrákban szereplő kifejezések jelentését!

2. A forrás nagyszabású megnyilvánulása

Á Á RATNA DHARMAKAJÁ

Az egyetemes türkizmandala végtelen síkján, az ég óceántükrének felszínén, egy kilencemeletes drágakő-sztúpában, a jelentudatosság szelencéjében rejlő titkos utasítás:

A Magasztos ekkor a forrás nagyszabású megnyilvánulásának szamádhijában tartózkodott. A Titkok Mestere megértette a Magasztos szándékát, és e kéréssel fordult hozzá:

— Magasztos! Kérlek, foglald össze röviden a forrás nagyszabású megnyilvánulásának jelentését!

A Magasztos így szólt:

— Kedves gyermekem, most elmondom neked, milyen a forrás nagyszabású megnyilvánulása, amiről a tantrákban beszéltem, úgyhogy jól eszedbe vésd!

A lényeg megnyilvánulásában tárul fel a lényegi dimenzió. A tapasztalástest egyedüli fénycseppje az osztatlan tárgyi világ sűrített esszenciája, mely az éghez és a Naphoz hasonló.

Titkok Mestere! Értsd jól, amit mondok! E lényegiség által észlelt világ a tapasztalás közege, a makulátlanul tiszta buddha-mező, melynek nincs se határa, se közepe, se alja, se teteje. Nincsenek benne irányok, nincs a dolgok sokasága, és nincsen talapzata. E teljesen áttetsző, korlátlanul nyitott, megformálatlan közeg a tudat változatlan tere.

E lényegi dimenzió részrehajlástól mentes bölcsesség, korlátlan jelentudatosság, önkéntelen buddhaság, anyagtalan áttetszőség, túl a cselekvés összes szélsőségén. Mivel mesterkéletlen, túl van a szélsőséges megítéléseken. Mivel hamisítatlan, mentes a hibák szélsőségeitől. Kezdetben ok nélküli, a továbbiakban feltétel nélküli, s végül leküzdhetetlen; tehát változatlan. A nem-tudás, a fonák nézetek, a hitetlenség, a restség és a többi fogyatékosság szennyétől érintetlen; így mentes az állandóság és a nihilizmus szélsőségeitől, a lét és a nemlét két végletétől, az anyag és a tudat kettősségétől és a kettős tapasztalás káprázatától.

Azért „lényegi”, mert e dimenzió a szamszára és nirvána összes tapasztalatának valódi lényege. Feltárulkozása a jelentudatosság közegében megy végbe. A közeg tudatos jelenléttel bír. Nem osztható végletekre. A megismeréstől elválaszthatatlan. A jelenlét az egész közeget áthatja. A jelentudatosság mindenhová kiterjed. Maga a tapasztalás a jelenléthez tartozik.

Kedves gyermekem! Noha a lényeg megnyilvánulását és a lényegi dimenziót névleg megkülönböztetjük, a fentiek értelmében ezek nem választhatók külön. A behatárolatlan burokba tartoznak, a behatárolatlan burok pedig az összes behatárolt burkot tartalmazza.[note]A „burkokat” a 81. fejezet mutatja be.[/note] E kettősség nélküli valóság a tapasztalástest, az egyedüli fénycsepp.

Hogy miért? Mert osztatlan alanyiság, és mivel osztatlan, a jelenlétet nem lehet gondolatilag megragadni, sem tárgyként értelmezni. A felfogó nem különül el a felfogottól, ám mivel tárgya a saját nagyszabású megnyilvánulása, képes a jelentudatosság fényében tündökölni, így alanynak nevezik.

Ami a sűrített esszenciát illeti; a közeg esszenciája a jelenlét. Annak esszenciája a jelentudatosság ötféle megnyilatkozása, annak esszenciája pedig az ötféle minőség dimenziója. Kedves gyermekem! A sűrített esszenciát ugyanígy kell értelmezni: azért „sűrített”, mert a jelentudatosság káprázatszerű megnyilvánulása.

Hogy mivel lehet ezeket szemléltetni? [note] Tudniillik a lényeg megnyilvánulását (a tapasztalás közegét) és a lényegi dimenziót (a tapasztalástestet).[/note] Olyanok, mint az ég és a Nap. Kedves gyermekem! A lényeg megnyilvánulása olyan, mint a felhőtlen égbolt. A lényegi dimenzió olyan, mint a Nap esszenciája.

Így szólt a Magasztos a valóság esszenciájáról, hozzátéve a szükséges magyarázatokat.

3. A forrás jelentésének magyarázata

Ekkor a Magasztos Mahávadzsradhara belépett maga a forrás szamádhijába. Erre a Titkok Mestere a következő kéréssel fordult hozzá:

— Ó, Magasztos! Kérlek, magyarázd el nekünk sorjában a forrás mibenlétét, elnevezését, jellegzetességét, fajtáit és kizárásait!

Erre a Magasztos kiemelkedett a szamádhiból, és kijelentette:

— Kedves gyermekem! A forrás mibenléte nem-kettősség. Azért nevezik forrásnak, mert minden ebből ered. Alapnak is hívják, mert a szamszára és a nirvána alapja is. Jellegzetessége az ötfajta jelentudatosság.

A forrásnak három fajtája van: A jelentudatosság egyetemes forrása, a hitelesség egyetemes forrása, valamint a változatosság titkos zamatának forrása. Ezt a hajlamokkal vegyes nyolcféle tudat és a téridő egyetemes alapjának nyolcféle létmódja szemlélteti. [note] Melyek felsorolását lásd alább! [/note]

Kizárásai [note]Kizárás (szkt. apoha): a buddhista ismeretelmélet szakkifejezése, mely arra utal, hogy a fogalmak csak a velük ellentétes dolgok/tulajdonságok kizárása alapján határozhatók meg. (Dignága jól ismert példájával szemléltetve: a tehén nem más, mint a nem-tehén ellentéte.) Itt tehát nem-kettős forrással ellentétes tulajdonságok kerülnek kizárásra. [/note] a következők: Mivel jelentudatból áll, kizárja az anyagi dolgokat. Mivel ürességből áll, kizárja a konkrétumokat. Mivel nem-kettősség, kizárja a kettős megnyilvánulást. Mivel magától merül fel, kizárja az okokat és feltételeket. Mivel önkéntelen, kizárja a reményt és szorongást. Mivel tiszta, kizárja a szennyeződéseket. Mivel a nemlét léte, kizárja a nihilizmus szélsőségét. Mivel a lét nemléte, kizárja az állandóság szélsőségét.

Vadzsrapáni, jól értsd meg ezt! A hiteles valóság ősforrása még a vele egyező típusú jelenségekkel is ellentétes, mivel mentes a nyolcféle érzékeléstől,[note]A tartály-tudat (a karmikus magvak vagy hajlamok tárolója), a szennyezett elme (tkp, a hamis én-tudat), az elme-tudat (a benyomásokat rendszerező és értelmező, gondolkodó tudat), valamint az öt érzékszervi tudat általi érzékelés.[/note] melyek csupán jelentudatként egyeznek vele.

Hogy miként mentes azoktól? Mivel nem csökken vagy gyarapszik, mentes a tartály-tudattól. Mivel énség nélküli, mentes a szennyezett elmétől. Mivel kettős felfogás nélküli, mentes az elme-tudattól. Mivel születés és megszűnés nélküli, mentes az ötféle érzékszerv-tudattól. Mindezekkel ellentétes.

Titkok Mestere! A forrás még azzal is ellentétes, ami ürességként vele egyező típusú: nem tiszta tér vagy ég, aminek színe, kiterjedése és melysége van.

Ó, Nagyszerű Lény! A forrás ellentétes mindazzal, ami vele nem egyező típusú: nem a jelentudattal nem egyező típusú anyag, és mentes az ürességgel nem egyező típusú, négy külső és belső elemtől.[note] Az anyagi környezet és a test alkotóelemei: a föld, a víz, a tűz és a szél. [/note] A forrás nem valamiféle keletkező és létező dolog.

Kedves gyermekem! E nagyszabású valóság tehát mindkettővel (mind a vele egyező, mind a nem egyező típusú jelenségekkel) ellentétes, de olyasvalamiként sem lehet felfogni, amely a kettő egyike sem.

4. A forrás megnyilvánulásának hasonlatai

Eztán a Magasztos a hasonlatok általi szemléltetés buddha-szándékában tartózkodott, a Titkok Mestere pedig újabb kéréssel fordult hozzá:
— Kérlek, Vadzsradhara, mutass be nekünk néhány hasonlatot, ami ezt szemlélteti!

A Magasztos így szólt:
— Felsorolom nektek a forrás nagyszabású megnyilvánulásának hasonlatait és jelképeit:

(1) Kimozdíthatatlan, mint a hatalmas óceán.
(2) Üres és mindent magába foglaló, mint a tér.
(3) Szennyezetlen, mint a hegyikristály.
(4) Vegyületlen tisztasága és világossága, mint a tükör és a tükörkép.
(5) Sokféleképp nyilvánul meg, mégsem szennyeződik, mint a lótusz.
(6) Változhatatlan, mint a vadzsra.
(7) Megingathatatlan, mint az elefánt.
(8) Lényegi mivoltának szakadatlan ragyogása, akárcsak a Nap sugárzása.
(9) Megállíthatatlan, mint a folyó.
(10) Szilárd, mint a hegy.
(11) Sokféleképp mutatkozó egység, mint a Nap.
(12) Sokaságot átfogó egység, mint egy vízcseppben visszatükröződő arckép.
(13) A tapasztalástest úgy dereng fel a tapasztalásban, mint tükörben a Nap.
(14) A tapasztalás úgy hatja át a tapasztalástestet, mint tejet a vaj.
(15) A jelenlét úgy lakozik a tapasztalás esszenciájában, mint az égen a Nap.
(16) A tapasztalás és a gondolatmentes tapasztalástest olyan, mint a borotva nyele és pengéje.
(17) Vegyületlen teljességük, akár egy selyembrokát pavilon és annak tükörképe.
(18) A változatosság nem-kettőssége, mint a fa és az árnyéka.
(19) A forrásból a teremtőerők káradása és visszaolvadása, mint a tenger és tajtéka.
(20) A tapasztalástest úgy ékesíti a tapasztalást, mint aranyvirág a türkizmandalát.
(21) A jelentudatosság a tapasztalás belső ragyogása, akár a kristály belsejében tündöklő fény.
(22) A forrásban a három buddhatest[note] A tapasztalástest, a gyönyörűségtest és a megjelenéstest [/note] teljessége olyan, mint a napfény szakadatlan sugárzása.
(23) A lényeg, természet és együttérzés hármassága olyan, mint a pávatojás, mint a Nap, vagy mint az égen a felhő és az eső.
(24) Valamint olyan, mint egy üvegprizma.
(25) Az egyetlen lényeg, amely hol a szamszára fogyatékosságaként, hol a nirvána értékeként nyilvánul meg, olyan, mint a kámfor.[note] Mely méreg és gyógyszer is egyben [/note]
(26) A természetes állapot és a megnyilvánulás olyan, mint a mécses és a tükör.
(27) A jelenlét és a jelentudatosság, akár az arany és az aranyszín.

Ezek a tapasztalás és a tapasztalástest legfőbb hasonlatai.

5. A forrás természetes állapotára vonatkozó kifejezések meghatározása

Eztán a Magasztos Mahávadzsradhara a forrás szó szerinti jelentését megvilágító szamádhiba került, a Titkok Mestere pedig így kérlelte:

– Ő, Magasztos Vadzsradhara, kérlek, add elő nekünk a forrásra vonatkozó kifejezések meghatározását!

A Tanító pedig így szólt:

– Jól figyeljetek! Röviden elmagyarázom a forrásra vonatkozó kifejezéseket, melyek az általam tanított tantrákban szerepelnek.

A forrás a lényegi dimenzió, mert a szamszára és a nirvána összes tapasztalatának az a lényege. Mivel azok önnön megnyilvánulásai, az a lényeg megnyilvánulása is. Lévén önnön szakadatlan ragyogása, az a nagyszabású megnyilvánulás tündöklése. Mivel mentes a szamszára és a nirvána fogalmaitól, az a tapasztalás teste. Aztán, amikor a szamszára és a nirvána minőségeire bomlik, az okáról elnevezve az okozat is a tapasztalás teste.

A forrás a nem-tudással és az anyaggal is ellentétes. A hiteles tudás lelőhelye a jelenlét. Magától ébred fel, ok nélkül és feltétlenül. Nem véletlenszerűen jelentkezik. Amennyiben azonos az eleve fennálló jelenléttel, jelentudatosság. Nem más, mint önnön megnyilvánulása, miközben a lényege változatlan marad, s mivel önnön nagyszabású megnyilvánulásaként tündököl, a forrás az egyedüli fénycsepp. Azért hatalmas, mert semmi sincs rajta kívül. Amennyiben előtte nem volt semmi, annyiban őseredeti. Minden benne merül fel és benne nyilvánul meg, ezért egyetemes teremtő is. Azért forrás, mert az egész szamszára és nirvána belőle fakad. A lényegiség szakadatlan tündöklése folytán áttetszőség. Elhomályosítatlansága folytán az egyetemes forrás tükörszerű jelentudatossága.

Az üres tárgyi tapasztalás és a feltétel nélküli jelenlét, valamint a (tárgyra és alanyra) osztatlan üresség tündöklő, áttetsző terének belső fényében lakozik a két buddhatest,[note] A tapasztalástest (dharmakāya) és a formatest (rūpakāya)[/note] egyesíthetetlenül és szétválaszthatatlanul. Amennyiben oszthatatlan, ő Vadzsradhara. Az öt buddhatest [note]  A tapasztalástest (dharmakāya), a gyönyörűségtest (sambhogakāya), a megnyilvánulástest (nirmāṇakāya), a megnyilvánult megvilágosodás-test (abhisaṁbodhi-kāya) és a vadzsra-test (vajra-kāya) [/note] és hatodiknak a lényegi dimenzió, az ötféle jelentudatosság[note] A tapasztalásközeg jelentudatossága, a tükörszerű jelentudatosság, az egyenlőség jelentudatossága, megkülönböztető jelentudatosság és célbeteljesítő jelentudatosság[/note] és hatodiknak a fellelhetetlen jelentudatosság, az ötféle tárgy[note] Az öt érzékszerv tárgyai, vagyis a látható, hallható, szagolható, ízlelhető és tapintható dolgok[/note] és hatodiknak az éntelen tárgy, az öt buddha-nemzetség[note] Buddha. Vadzsra, Ratna, Padma és Karma[/note] és hatodiknak az Á mezeje, az ötféle fény[note] A buddha-nemzetségek színeinek megfelelő fehér, kék, sárga, vörös és zöld színű fények [/note]  és hatodiknak maga a fény, az öt elem[note] A test (illetve az anyagi környezet) öt összetevője: a föld (szilárdság), víz (cseppfolyósság), tűz (hőmérséklet), szél (mozgás) és a tér elemei [/note] és hatodiknak a természetes elem, az öt tárgyi mező és hatodiknak a tapasztalás, az ötféle gyötrelem[note] Az ostobaság, a vágy, a gyűlölet, az önteltség és az irigység [/note] és hatodiknak a düh, valamint a hat létforma mind kettősség nélkül létezik. Aki szakadatlanul ontja magából a minőségeket, az Mahávadzsradhara, a hatodik.

Amennyiben a buddhák számtalan formateste mind az ő megértéséből és felismeréséből származik, ő az összes buddha őse. Mivel önnön lényegében makulátlan, és a jelentudatosság szakadatlan ragyogásában nyilvánul meg, ő az összes buddha felettese. Mivel a jelenlét a megnyilvánulásaival együtt változatlan, ő az Ősbuddha, a Változatlan Fény. Bármifajta minőség képében megnyilvánulhat, miközben saját lényében osztatlan marad. Így, lévén az összes tapasztalat nem-kettős, teljes egyöntetűsége, ő Szamatabhadra.

A tündöklő tapasztalás megnyilatkozásaként, felkelnek a világos jelentudatosság fénysugarai. Mivel a kimeríthetetlen isteni palotában, az öt buddhatest esszenciájának belsejében ragyognak fel, ő a korsótest. Örökifjú, mivel sosem öregszik meg. A jelenlét és a jelentudatosság elválaszthatatlansága folytán ő az akadálytalan módszer jelentudatossága és a változatlan bölcsesség tapasztalása.

A tapasztalás terében valósul meg a jelenlét, a jelenlét terében pedig a jelentudatosság ötféle megnyilatkozása. Mivel az öt buddhatest e fényburokban jön létre, ő az önkéntelen buddha. A tapasztalás lényege és a tapasztalástest elválaszthatatlan terében jelenik meg az öt fényburok, s mivel az öt buddhatest, melynek együttérzés az esszenciája, térbeliség nélkül foglal helyet, ő a lényeg, természet és együttérzés hármassága.

Vadzsrapáni, jól értsd meg ezt! Minden más csupán névleges, ám e hiteles valóság ténylegesen létezik, ezért ez a dolgok természetes állapota. Amennyiben önmagától felmerülő tudatosság, s amennyiben az legelső buddhának nincs oka, e buddhaság kezdet és vég nélküli. Mivel szüntelen világosság, mely a látást felülmúlja, egyszemű jelentudatosság, melyben a látszólagos kettősségek—az állandóság és a végesség, a lét és a nemlét, a jó és a rossz, a nagy és a kicsi, a magas és az alacsony, a széles és a keskeny, az alany és a tárgy, a cáfolat és a bizonygatás, a tisztaság és a tisztátalanság, a külső és a belső, a nyereség és a veszteség, az elfogadás és az elutasítás, a van és a nincs—kettősség nélkül, egységben mutatkoznak.

A forrás egység, mivel minden összhangban van vele. Elhomályosulástól mentes áttetszőség. A szamszára és a nirvána összes tapasztalata benne gyökerezik, mivel minden ott kezdődik és ott is végződik. Kifejezhetetlen és elképzelhetetlen, de mivel nincs más hiteles valóság, minden róla szól. Mivel mesterkéletlenül, természetes módon áll fenn, alaphelyzet. Mivel minden belőle származik, legelső ok. Mivel az összes tett (karma) a forrás nagyszabású megnyilvánulásából hajt és bontakozik ki, mag. A hiteles kinyilatkoztatás jelentudatossága. Mivel nem tartalmaz szennyeződést, teljes tisztaság. Mivel az egész szamszára és nirvána belőle származik, értékes drágakő.

Tudd meg továbbá, kedves gyermekem, hogy a forrás sokféleképp jelenik meg és sokfélének mutatkozik, ám mivel lényegében fogalommentes, teremtő nélküli bölcsesség. Önnön lényege a megfoghatatlan jelenlét eredendő tisztaságú, áttetsző jelentudatossága, ami nem konkrét dolog, hanem „a minőségek szélesre tárt kapuja”, azaz az összes tapasztalat ősforrása, mely lényegében kiapadhatatlan.

Vadzsrapáni! Ahol csak az általam tanított tantrákban előfordulnak e kifejezések, tudd, hogy azok, a lényegi dimenziótól kezdve a kiapadhatatlanig, mind a forrásra vonatkoznak! Az összes tantrában az itt bemutatottak és elmagyarázottak szerint értsd e szavak jelentését!

Miután ezt előadta, Mahávadzsradhara a tapasztalásra vonatkozó kifejezéseket mutatta be:

– Ó, Titkok Mestere! Amikor nagyszabású megnyilvánulásról beszélek, tudd, hogy ez a megnyilvánulás egy folytonos tárgyi mező. A „nagyszabású” azt jelenti, hogy e megnyilvánulás teremtetlen, felette semmi sincs, s magasabb rendű más megnyilvánulásoknál. Az „önnön megnyilvánulás” kifejezés arra vonatkozik, hogy más nem létezik; nincs felfogott tárgya, sem felfogó alanya. Ha e megnyilvánulást kristálytisztának nevezem, azt úgy értsd, hogy sokaság nélküli!

Ha „tapasztalásról” beszélek, az a változatlan tárgyi mezőre vonatkozik. Ha „közegről” beszélek, az megformálatlan. Amikor a tudat „teréről” beszélek, az a részecskék nélküli, hatalmas tágasságra, a változatlan ürességre vonatkozik. Amikor „tárgyi mezőről” beszélek, az a látszólagos tárgyak lelőhelyére vonatkozik. Ha azt mondom, valami „üres”, annak nincsenek jellegzetességei, vagyis nem konkrét dolog. A „tágasság” azt jelenti, hogy nincs leszűkítve erre vagy arra, hanem mindent magába foglal, s így a jelenségek sokasága akadálytalanul nyilvánulhat meg benne. A kristálytiszta közegről azt kell tudni, hogy nincs benne salakanyag,[note] Az anyagi elemek a tudat fényének salakanyagai [/note]  vagyis mentes a szokásmaradványoktól, és így a jelentudatosság fénye szabadon ragyoghat fel benne.

Amikor „gyönyörben tündöklő lótuszról” beszélek, az azt jelenti, hogy e makulátlan megnyilvánulást nem érheti bántódás, mivel az a jelentudatosság önnön, megragadhatatlan tündöklése. Amikor „megformálatlan” közegről beszélek, az azt jeleni, hogy mentes a négy elem jellegzetességeitől. Amikor a tudat változatlan teréről beszélek, az a külső és belső nélküli tapasztalásra vonatkozik.

6. A jelentudatosságról röviden

Mivel a kristályszelence nem tudta magában tartani, a sztúpa fénye kivetült a türkizmandalára, és öt szivárványistennő képében megjelent a titkos utasítás:

ÁBITJA DNYÁNA PANCSA PRASZARÁKÁLÁ DÁDU Á HÁ DÁ

Vadzsraszattva, a Tanító, ekkor a jelentudatosságot megvilágító szamádhiban tartózkodott, a Titkok Mestere pedig e kéréssel fordult hozzá:

– A forrás nagyszabású megnyilvánulása, melyről a Magasztos beszélt, nem valami mellékes dolog, hanem a jelentudatosság. Kérlek hát, mondd el jövendő követőid számára mindazt, amit a jelentudatosságról tudni kell!

A Tanító kiemelkedett a jelentudatosságot megvilágító tudatállapotból, és így szólt:

– Kedves gyermekem, figyelj! Röviden összefoglalom mindazt, amit a jelentudatosságról tudni kell, Előadom a fogalom meghatározását, a szó pontos jelentését, felsorolom a fajtáit és a hasonlatait.

A jelentudatosság lényege világos gondolatmentesség. Ez a kristálytiszta lecsendesülés megfoghatatlan, áttetsző jelentudatossága. A két buddha-test közül ez a tapasztalás teste, a jelenlétnek pedig ez a lényege.

Kedves gyermekem! A jelentudatosság fényként van jelen. A két buddha-test közül ez a formatest; az öt jelentudatosság közül pedig az, amely a dolgok jellegzetességeit ragadja meg. [note] Vagyis a megkülönböztető jelentudatosság[/note]

A megnyilvánulását illetően nincs különbség külső és belső megnyilvánulás között, ezért elhomályosulatlan, világos jelentudatosság. Mivel kristálytiszta,[note] Vagyis mentes minden konkrétumtól [/note] túl van az állandóság szélsőségén. Mivel fényként van jelen, túl van a nihilizmus szélsőségén. A külső és belső kettőssége nélkül nyilvánul meg, ezért kettős felfogástól mentes. Ez a jelentudatosság meghatározása.

Ami a szó pontos jelentését illeti: azért nevezzük jelentudatosságnak, mert tévedhetetlenül tudja a jelenvalót.

A jelentudatosság fajtái a következők:

(1) Amennyiben az egész szamszára és nirvána ebben a megfoghatatlan, időtlen tisztaságú, áttetsző jelenlétben nyilvánul meg, ez a lecsendesült jelentudatosság.
(2) Mivel ez az ürességben áll fenn, ez a tapasztalás közegének jelentudatossága.
(3) Mivel az üresség nem más, mint szüntelen jelenlét, ez a tükörszerű jelentudatosság.
(4) Mivel az üresség jelenlét, maga a jelenlét pedig üres, a kettő elválaszthatatlansága az egyenlőség jelentudatossága.
(5) Ez az üresség és a jelenlét kettősség nélküli tudatossága.
(6) Mivel egyenként látja a dolgokat, ez a megkülönböztető jelentudatosság.
(7) Mivel a megfoghatatlan jelenlét tudatossága nem anyagi jelenség, ez a minőségek szélesre tárt kapuja, s mivel határtalan teremtőerejének kibontakoztatásában semmi sem gátolja, ez a célbeteljesítő jelentudatosság.
(8) Noha minden oldalról másképpen nevezzük, a valóságban nincsenek oldalai, ezért ez a fellelhetetlen jelentudatosság.
(9) Kedves Gyermekem! E tudás az ember saját természetes jelenlétéből fakadó jelentudatosság.
(10) Mivel nincs megalkotója, magától ébredő jelentudatosság.
(11) Mivel ezt a valóságot lehetetlen felülmúlni, ez a felülmúlhatatlan buddha-tudat jelentudatossága.

Hasonlatai pedig a következők:

(1) A lecsendesült jelentudatosság olyan, mint az értékes termőföld, ami bármit megterem.
(2) A tapasztalás közegének jelentudatossága olyan, mint az ég.
(3) A tükörszerű jelentudatosság olyan, mint a tiszta víz vagy egy sima kristálytükör.
(4) Az egyenlőség jelentudatossága olyan, mint egy kis könyvecske, mely ugyanaz mindhárom időben.[note] A múltban, a jelenben és a jövőben. Vajon miféle könyvecske? (dpe’u chung) [/note]
(5) A kettősség nélküli jelentudatosság olyan, mint az arany és a színe.
(6) A megkülönböztető[note] Valójában inkább egyenként megismerő[/note] jelentudatosság olyan, mint az óceánban tükröződő csillagok.
(7) A célbeteljesítő jelentudatosság olyan, mint a szél és a Nap.
(8) A fellelhetetlen jelentudatosság olyan, mint a Hold a vízben.
(9) A természetes jelenlét tudatossága olyan, mint a kristály és a fény.
(10) A magától ébredő jelentudatosság olyan (elpusztíthatatlan), mint a vadzsra.
(11) A felülmúlhatatlan buddha-tudat olyan, mint a pecsét egy királyi rendeleten.

7. A jelentudatosságra utaló kifejezések

Ezután a Tanító így szólt:

– Amikor a tantrákban (a jelentudatosságot) az összes tapasztalat forrásának nevezem, az a lecsendesült jelentudatosság. Amikor megfoghatatlannak és üresnek nevezem, az a tapasztalásközeg jelentudatossága. Amikor szüntelennek hívom, az a tükörszerű jelentudatosság. Amikor kettősség nélkülinek nevezem, az az egyenlőség jelentudatossága. Amikor teljesen vegyületlennek hívom, az a (dolgokat) világosan megkülönböztető tudásra vonatkozik. Amikor meggátolhatatlannak nevezem, az a célbeteljesítő jelentudatosság. Amikor határtalannak hívom, az a fellelhetetlen jelentudatosság. Amikor tündöklő jelenlétnek vagy a jelenlét tudatosságának nevezem, az a természetes jelenlét tudatossága. Amikor változatlannak, feltétel nélkülinek és elpusztíthatatlannak nevezem, akkor a magától ébredő jelentudatosságról beszélek. Amikor felülmúlhatatlannak, meghaladhatatlannak, elidegeníthetetlennek és kikezdhetetlennek nevezem, akkor pedig a felülmúlhatatlan buddha-tudat gyümölcséről beszélek.

8. A jelenlét kristálytiszta teremtőerői

Ezután a Magasztos az együttérzéssel teli teremtőerő tudatállapotában tartózkodott. A Titkok Ura megérezte ezt, és így szólt:

– Kérlek, mondd el nekünk, hogyan merülnek fel a jelenlét teremtőerejéből különbözőségek az egy tapasztalástestben?

A Tanító így szólt:

– A megfoghatatlan, áttetsző jelenlét szüntelen, megbonthatatlan üresség. E meggátolhatatlan Szugata[note] Buddha egyik neve[/note] magától jelenik meg az öt jelentudatosság fényében:

  • A tapasztalás jelentudatosságának fénye kék színben tündököl az ürességben.
  • A tükörszerű jelentudatosság fénye fehérben tündököl az akadálytalan térben.
  • Az egyenlőség jelentudatosságának fénye sárgán világlik az oszthatatlan térben.
  • A megkülönböztető jelentudatosság fénye vörösben tündököl a bölcsesség terében.
  • A célbeteljesítő jelentudatosság fénye zöld színben tündököl a gátolatlan térben.

Mind az öt a tapasztalás terében tündököl, vagyis úgy jelenik meg, mint a jelentudatosság fénye. Felismerve a buddhatestek és jelentudatosságok formájában, fel nem ismerve pedig külső és belső világok kettőségeként nyilvánulnak meg.

A tiszta tükörben bármi megjelenhet, a tükör közben mégsem szennyeződik be, legfeljebb látszólag. A jelenlét tapasztalástestében ugyanígy szabadon megjelenhet bármiféle minőség, közben mégis minden az egyetlen természetes jelenlétben marad, s ami egységben marad, az sokaság nélküli. Mindenkor és minden körülmények között megfoghatatlan, teljes tisztaság marad. Elhomályosulatlan, áttetsző világosság marad.

A két formatest megnyilvánulásai pedig önmaguknak meg nem nyilvánuló, kristálytiszta megnyilvánulások.[note]A buddha formatestei (a gyönyörűségtestek és megjelenéstestek) a tanítványok előtt nyilvánulnak meg azok igényei szerint, és nincs bennük semmi ragaszkodás, ami beszennyezhetné őket.[/note]

9. A teremtőerőre vonatkozó kifejezések

A Tikok Mestere ezután így kérlelte:

– Kérlek, magyarázd el nekünk a teremtőerőre vonatkozó kifejezéseket!

A Tanító így szólt:

– Amikor a tantrikus tanításokban teremtőerőről beszélek, mindig ezt értem alatta:

A jelenlét teremtőereje az ötféle jelentudatosságként, azok teremtőereje az ötféle fényként, az öt fény teremtőereje az öt elemként, az öt elem teremtőereje pedig különböző dolgok formájában jelenik meg, s a külső és a belső kettősségében nyilvánul meg.  Ez a fénycsepp külső-belső teremtőereje.[note]Vagyis az egyedüli fénycsepp ezeken a lépéseken keresztül nyilvánul meg a külső és belső világok kettősségeként.[/note]

  • A tér teremtőerejéből nyilvánul meg a felhő, a köd és a pára, valamint a tágasság és a térbeliség is.
  • A szél teremtőerejéből nyilvánul meg a mennydörgés, valamint a rezgés és a mozgás is.
  • A víz teremtőerejéből nyilvánul meg csobogás, valamint a nedvesség és a folyékonyság is.
  • A föld teremtőerejéből nyilvánul meg a képek sokasága, valamint a szilárdság és a kézzelfoghatóság is.
  • A tűz teremtőerejéből nyilvánul meg a hő és az láng, valamint az érlelődés és a bevégződés is.
  • Az őt elem csoportosulásának jeleként füvek, fák, erdők, növények, termések és gyümölcsök nyilvánulnak meg, melyek a fénycsepp teremtőerejéből külvilágként jelennek meg.

A fénycsepp teremtőerejéből mutatkozik meg a belső valóság is: a tiszta fehér fényből nyilvánul meg a hús és a csont, a tiszta sárgából pedig a nyirok, valamint a testben lévő víz és a vér. A vörös fény hőként nyilvánul meg, a zöld pedig belső járatokként.[note]Vagyis a szélcsatornákként (? sbubs)[/note] A kék fény a test térbeliségét szabja meg. Ily módon nyilvánul meg a formák halmaza.[note] Rūpa-skandha: itt a test alkotóelemeire vonatkozik. [/note]

Ugyanígy az öt elem teremtőerejéből nyilvánul meg az öt halmaz[note]Öt halmaz (phung po lnga, pañcaskandha): A személyiség illetve a tapasztalat öt összetevője: az érzékelhető formák (gzugs, rūpa), az érzetek (tshor ba, vedanā), a képzetek (’du shes, saṁjñā), a késztetések (’du byed, saṁskāra), valamint a felfogó tudatfajták (rnam shes, vijñāna) halmaza.[/note] és az öt méreg,[note]Az öt méreg vagy gyötrelem: a vágy, a gyűlölet, az ostobaság, az önteltség és az irigység.[/note] valamint az öt érzékszerv és a tudat tárgyi mezeje is. Azért nevezzük őket elemeknek, mert az elemi megnyilvánulás potenciái. Önmagukon kívül nincs más eredetük, de minden minőség tőlük ered. Ily módon az elemek önmaguktól merülnek fel.

Amikor az önmaguktól eredő elemek sokasága a jelenlétben merül fel, a következőképpen nyilvánul meg: az öt buddhatest és az öt tárgyi mező képében, a férfi és női bódhiszattvák képében, valamint együttérzéssel teli tevékenység és más hasonlók képében.

Mindez káprázatszerű, a megnyilvánulásoknak nincs öntermészetük; ezt gondolatmentes tündöklésnek vagy öntermészet nélküli világosságnak is nevezzük. Minden önmagától felmerülő önmegnyilvánulás

10. A teremtőerő rövid meghatározása

A Tikok Mestere ezután így kérlelte:

– Tanító! Hatalmas együttérzésednél fogva mondd el nekünk: mi a teremtőerő lényege, mi a szó pontos jelentése, melyek a fajtái és a hasonlatai?

A Tanító így szólt:

– A teremtőerő lényege a szakadatlanság. Ami a szó pontos jelentését illeti: azért teremtőerő, mert a teremtés erejével rendelkezik.

Két fajtája van: a tudatos jelenlét nirvánaként való megnyilvánulása, és a nem-tudás szamszáraként való megnyilvánulása.

A teremtőerő hasonlatai: az egy Nap több napként való megnyilvánulása, a Nap szakadatlan sugárzása, a sisakvirág,[note]Egy mérgező növény, mely kis adagban fájdalomérzéstelenítő[/note] a kámfor és a villám.

 

[wp_paypal_payment]