Bemutatkozás

 

Kedves Látogató!

Üdvözöllek az oldalamon!

Először is engedd meg, hogy bemutatkozzam!

Agócs Tamás vagyok, 1966-ban születtem. Felsőfokú tanulmányaimat 1986 és 1991 között, az ELTE Bölcsésztudományi Kar angol és tibeti szakán végeztem. A tibeti nyelv és kultúra alapjait főleg Terjék Józseftől, Kara Györgytől és Horváth Zoltántól sajátítottam el. Miután lediplomáztam, több éven át önálló posztgraduális tanulmányokat folytattam az MTA tudományos továbbképzési ösztöndíjasaként. Ennek keretében két szemesztert töltöttem el vendégkutatóként az Egyesült Államokbeli Virginiai Egyetemen, ahol olyan nagynevű tibetológus professzoroktól tanulhattam, mint Jeffrey Hopkins, Georges Dreyfus és David Germano. 1998-ban szereztem doktori (kandidátusi) fokozatot a Magyar Tudományos Akadémián. „A Gyémántvágó Szútra: egy korai mahájána szöveg értelmezése tibeti kommentárok alapján” című disszertációm átdolgozott változata könyv formájában is napvilágot látott:

Gyémánt áttörés: A Gyémántvágó Szútra és kommentárjainak fordítása tibetiből, magyarázatokkal és jegyzetekkel ellátva (A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 2000)

1998 és 2002 között adjunktusként dolgoztam az ELTE Bölcsésztudományi Kar Belső-Ázsiai tanszékén, ahol klasszikus tibeti nyelvet és kultúrtörténetet tanítottam.

A Tan Kapuja Buddhista Főiskolán szinte a megalakulásától kezdve (1992-től) jelen voltam, először óraadóként, majd oktatóként: adjunktusként, docensként, s végül főiskolai tanárként. Szakterületem a tibeti nyelv és kultúra mellett a mahájána buddhizmus irodalma és filozófiája volt. Oktatott tárgyaim közül a klasszikus tibeti szövegolvasást, a Mahájána szútrairodalmat és a Buddhista ismeretelméletet emelném ki, mint legfontosabbakat. Tanári munkám részeként magyarra fordítottam (főleg tibetiből) számos mahájána szútrát, szútrarészletet és filozófiai szöveget, valamint jegyzetet írtam a Buddhista ismeretelmélethez.

A Mahájána szútrairodalom tárgyhoz készített anyagaim letölthetők innen.

Gyakorlati irányultságom erősödésére utal, hogy tanári pályafutásom második részében már nem csak elméleti, hanem gyakorlati tárgyakat is oktattam: elsősorban ürességmeditációt.  A Főiskolán eltöltött évek során több kitüntetett munkakört is elláttam: voltam a Buddhista Tanszék vezetője (1996-97), a Tibeti szakirány vezetője (2001-05), a Kelet-Nyugat Kutatóintézet vezetője (2006-09), a Buddhista Tanszék és a Dharma-tanítói szakirány vezetője (2007-10), megbízott rektor (2009-10) és külügyi rektor-helyettes is (2010-2013).

Húsz éves koromtól kezdve buddhistának vallom magam, és kapcsolatban állok a hazai buddhista közösségekkel, noha csak a Tan Kapuja Buddhista Egyháznak vagyok tagja. Számos Magyarországra látogató, buddhista tanító előadásain tolmácsoltam: közülük elsősorban Őszentségét, Szakja Trizint és Őszentségét, a Dalai Lámát emelném ki.

Az alábbi buddhista témájú könyveket angol nyelvről fordítottam magyarra:

Serab Gyalcen Amipa Láma: A lótusz megnyitása (Orient Press 1990)

Lhündrup Szöpa: Tibeti buddhizmus első kézből (Tibeti Társaság 1995)

Csögyam Trungpa: Sambhala (Édesvíz 1997, Ursus Libris 2010)

Andrew Skilton: A buddhizmus rövid története (Corvina 1997, A Tan Kapuja / Damaru 2013)

Tarthang Tulku: Fortélyos módszerek (Édesvíz 1997)

Kenneth S. Leong: Jézus zen tanításai (Édesvíz 1998)

Thondup Tulku Rinpocse: A tudat gyógyító ereje (Satori-Book 2007)

Sangharakshita: A Dharma jelentése (Dzsaj Bhím Triratna 2015)

Őszentsége a XIV. Dalai Láma: Tiszta fényű tudat (Helikon 2014)

Őszentsége a XIV. Dalai Láma: A szeretet kiterjesztése (Helikon 2015)

Tony Duff: A teljes meditációs ülés (Padma Karpo Translation Committee 2015)

Dzogcsennel 1998 óta foglalkozom, amikor először találkoztam Keith Dowman-nel, későbbi mesteremmel. 1999 óta szolgálom tolmácsként Magyarországon évi rendszerességgel tartott előadásain és elvonulásain. Útmutatásai alapján fordítottam magyarra a Garuda röptét, Garab Dordzse végrendeletét, Szamantabhadra fohászát és más dzogcsen szövegeket.

Sabkar Lama: A Garuda röpte (A Tan Kapuja Buddhista Főiskola 2003)

Többek között dzogcsen hagyományban való elmélyülésem tette lehetővé, hogy elkészítsem a Tibeti Halottaskönyv új magyar fordítását:

Tibeti Halottaskönyv: A bardó útmutatás nagykönyve. Fordítás tibetiből, jegyzetekkel és tanulmányokkal ellátva (Cartaphilus 2009, Helikon 2015)

Mesteremmel több éven át dolgoztam a dzogcsen nagy klasszikusa, Longcsen Rabdzsampa „Alapvető természetünk kincsesháza” című művének fordításán, melynek angol változata két kiadásban is megjelent:

Old Man Basking in the Sun (Vajra Publications 2007)

Natural Perfection (Wisdom Books 2010)

A mű magyar nyelvű fordítását is elkészítettem:

Longcsen Rabdzsam: Végtelen tér: Alapvető természetünk kincsesháza (Carthaphilus: 2012)

2012 és 2015 között, a Buddhista Egyetemek Nemzetközi Szervezetének megbízásából, egy nemzetközi munkacsoport tagjaként, egy buddhista szöveggyűjtemény megalkotásán dolgoztam. A három nagy buddhista hagyomány (hínajána, mahájána, vadzsrajána) közül, a vadzsrajánához tartozó szövegrészleteket válogattam és fordítottam tibeti nyelvből angolra:

Common Buddhist Text: Guidance and Insight from the Buddha, Mahachulalongkorn-rajavidyalaya University Press, Ayutthaya, Thailand, 2017

2012 és 2016 között, a Padma Karpo Fordítóközösség tagjaként, az alábbi könyvek elkészítésében vettem részt:

Maitreya’s Sutras and Prayer with Commentary by Padma Karpo (2013)

The Sutra Petitioned by the Householder Uncouth (2013)

A Practical Guide to the Great Vehicle View, the Two Truths Fully Clarified (2014)

Samantabhadra’s Prayer in Two Volumes (2015)

Dzogchen Foremost Instructions. “A Garland of Views” (2015)

The Great Completion Resting Up Trilogy by Longchen Rabjam (előkészületben)

2017-től szabadúszó fordító vagyok.